[Kraftwerk.HU] Re: [Kraftwerk.HU] eleCtric music - ál at

[A Tonal Diktatur]

> így legalább lesz aki meghallgatja és nem futunk
> bele ismét egy eleCtric music nevű rémálomba...

   Micsodaaaa?

 Rémááálooom? Igaz, orthodox kraftwerkes vagok, szigorú de 
igazságtalan. Ugyan teljességgel megértem a "rémálom" szó 
használatát, de kövezzetek halálra, nekem teccik az eleCtric music.
(Itt persze tudjuk, hogy a gitáros lemezről van szó). Ugyan mindenki 
mást várt, de Karl barátunk már rég gitározgatott magában, amikor 
végre az Electronics (Bernard Sumner-New Order; eleinte:Neil Tennant- 
Pet Sho Boys)-ból Johnny Marr, a Smiths volt gitárosával együtt 
dolgozva jól összecimboráltak, és személyében egy olyan motiváló erőt 
kapott amiáltal kiadta a lemezt. Nagyra értékeli Johnnyt, mint mindenki 
más az echte, ever-British gitár popban. A lemez szerintem a maga 
nemében szuper. Kíválló dallamok, csúcs vokál, és klasszikus Beatles és 
Smiths értékű és jellegű szerzemények. Ez Bartos kirándulása volt 
(remélik sokan) és megállapíthatom: Az öreg topon van Brit gitárpopból. 
A Smiths 1984-es felosztása óta mindenki a Smithset utánozza 
angliában. Ha ott valaki a gitárért nyúl, egyszerűen nem hagyhatja ki a 
hatásukat. Legjobb mai példa a Cranberries, csak női hanggal (Dolores 
O' Riordan), de az EleCtric Musicra inkább a Lightening Seeds hasonlít 
(Ian Brody újabb bandája). A Lemez olyan, mintha maga Paul McCartney 
írta volna hőskorában és a Smithsék gitároznának plusszba. Ráadásul 
ott van a Kraftwerk hatás, amely a dallamok romantikusságát határozza 
meg (nos, szerintem Bartos épp ezt vitte magával az Esperantoba, és 
ez hiányzik már a Kraftwerkből, tehát a szinte érzelmes romantika 
számomra a Bartohoz kötődik pl: a fél Man Machine album), és a 
szövegstílus, a fogalmak tagolása/sorjázása tipikus Kraftwerk. Na 
persze a teljes művészi tartalomtól eltekintve, ami nem lépi nagyon túl 
a Paul McCartney slágerromantikus világát. Minden számban van 
csavar; fordulat; izgalom; szín; élet. Ő, ha az Angol világba 
betagozódhatott volna és az ottani árnyalatok belátására képes lenne, 
akkor ez az album No.1 lenne a Brit slágerlistán mondjuk 1 évig és kult 
figura lenne zenekarával mint Beck vagy Morrissey. Biztos nem volt 
propaganda és nekik iskolás ez a németesség. Nem elég laza....
 Amúgy meg rosszul szól a lemez (fuj). Óriási hiba az akusztikus-imitáció 
gépi alapok amik iszonyú amatőrűl szólnak. Dobolni elfelejtett, rosszak 
a dobhangszínek és primitívek a ritmusok, dobsuli ízűek a pörgetések. 
Ezt a zenét csapatban kell játszani vagy eljátszani, hogy csapatmunka. 
Mondjuk a fent említett zenekarok sem dobolnak jobban, csak abban 
ott a Brit-pop életereje amit itt a Bartos igencsak céloz, de mellétalál e 
metállal. A zsűri pontszámait kérném! Iggen: Szerzemények: 10; 
előadói teljesítmény: 10; ritmus szekció: 2; hangmérnöknek: 3.
    Remélem 1 pont a védelem javára!   M.T.