Kraftwerk Honlap

Honlap » Koncertek » Multimedia Tour 2025 »

Powerplant beszámolója

Multimedia Tour 2025 /2

- Zenith, München, Freistaat Bayern, Deutschland
- Grosses Festspielhaus, Salzburg, Salzburg, Republik Österreich

A München - Salzburg páros. Távolságban és időben közel egymáshoz, hétvégére esik, tökéletes, kérdés sem merült fel, menni kell ugyan úgy, abban a formációban, ahogy eddig. Jegyvásárlás tehát egyben volt az előző kör jegyeivel, így április másodikán már azokat is bezsákoltam. Az élvezetes ötös kis túra után tudtuk mi vár ránk, meglepetésre nem is számítottunk, de vártuk nagyon ezeket az alkalmakat is. Időközben a legnagyobb fiam is bejelentette, hogy szülinapra kéri, hadd jöhessen velünk, meghúzza magát, enni sem kér, meg sem szólal, csak lásson picit a külvilágból is. Az időközben az decemberre esett, a szállásokat simán kiegészítettem, avagy plusz szobákat foglaltam. Első koncertet, mivel álló volt, tolongás miatt nem engedtem neki (nem is akarta), ellenben a salzburgira vettem jegyet és egész véletlenül magunk mellé, így egymás mellett ülhettünk (igen, a második sor felét csak 2 héttel korábban szabadították fel).

December 20. Indulás korán reggel valamikor, eseménytelenül telt az út, néhányszor megálltunk, volt egy hosszabb szünet is, lényeg, hogy lazán értünk oda kora délután. Nem belvárosi helyszín, a város északi részén, így a szállást is közvetlen közelben intéztem, kb 1km-re. Könnyen megtaláltuk, könnyű parkolás, be is engedtek minket idő előtt, egyszóval minden simán ment (három szóval, na). Estig heverészés, kis vacsora még belefért egy szomszédos gyorsétteremből rendelve. Nosza, menjünk! Gyerek marad szállodában, elfoglalja magát, mi sétáljunk, nincs messze. Sőt, hidegebb van, mint messzebb! Kibírtuk. Zenith. Valami 'kultúrhalle'. Nem hozott lázba, mindenféle koncerteket, rendezvényeket tartanak ott, ipari jellege van, a környék sem egy ódon belváros, de nem is lepukkant rész. Zenith a neve, ennyi. Beengedés 7-kor, fél 7-re mentünk, ha jól emlék. Tömeg már akkor. Nagy tömeg. Beálltunk a sorba, de minek jöttünk ilyenkor - vagy jóval később, vagy jóval korábban kellett volna. Ez van, illetve volt. Egyszer csak lassan csordogáltunk befelé, végre. Ámde majdnem akkora tömeg a színpad előtt, mint ami kint volt. Megoldottam; feltűnő integetéssel furakodtam oda az első sorban álló külföldi barátainkhoz. Így. Ott voltunk máris a szokásos második sorban. Már csak az időt kellett elcsapni, a magam részéről csendben hallgattam, ahogy a társam tolta a marketing szöveget rólunk, meg úgy bármiről / mindenről is, persze jó volt.

19:50 'prüntyögés' és 20:00:
- Nummern / Computerwelt / Computerwelt 2
- Heimcomputer / It's More Fun to Compute
- Spacelab
- Aetherwellen / Tango
- The Man Machine / Die mensch Maschine
- Electric Cafe
- Autobahn
- Computer Liebe
- Das Model
- Neonlicht
- Metropolis
- Merry Christmas Mr. Lawrence (rövid feldolgozás)
- Geigerzaehler / Radioakrivitaet
- Vitamin
- Tour de France 83 / Tour de France 03
- La Forme
- Trans Europa Express / Matall auf Metall / Abzug
- Planet der Visionen
- Boing Boom Tschak / Techno Pop / Music Non Stop
(levonulás egyesével a végén meghajlással)
- Die Roboter
(végén közös meghajlás és levonulás)

Óriási. Tökéletes. És két óra 15 perc, rendesen csűrve-csavarva, kitűnő minőségben és élvezettel előadva. Lehetetlen erről többet. Néma döbbenettel álltunk. Volna, sőt még tovább is, ha nem tessékelnek ki minket azonnal. Azért még rövid, néhány szavas köszönések ismerősöknek és irány kifelé a hidegbe. Kerestük a hátsó kijáratot is, megtaláltuk, azonban már messziről körbe volt kerítve és őrök vigyázták. Á, itt nem fázunk tovább, irány vissza a szálloda gyorsan. Gyorsan helyett inkább vánszorgás lett, hideg, fáradtság, gondolatokban való elmerülés. Erős bealvás reggelig, kapkodni nem kell, bőséges reggeli, kapkodni nem kell, ráérünk, 150km az átálló, kapkodni nem kell.

December 21. Szállodát a hivatalos időben elhagytuk és irány Salzburg. Semmi extra, vasárnap délben, forgalom közepes, időjárás szépen és erősen ködös, legalább nem nedves. Szintén korábban érkeztünk a szállásra (ebéd útközben megvolt), a város északi széle, autópálya közvetlen közelében, a helyszíntől a lehető legmesszebb. Direkt persze, itt néztem a parkolási lehetőségeket és a belvárosba utazást taxival terveztem. Ami úgy is lett! Mikor induljunk? Még kicsi városnézés férjen már bele, addig heverészés. Jól is jött a taxi, mérhetetlen tömeg, rengeteg autó, így kényelmesen megoldottuk. Valami karácsonyi vásár volt éppen a centrumban, körbe jártuk, kicsike ajándékot is vettünk az otthoniaknak, benne is voltunk, gyorsan kiszaladtunk (részemről azt a fajta tömeget nem bírom). Hideg volt. Inkább csak hideg érzet főleg. 'Grosses Festspielhaus', itt meg ide mentünk, ez a neve, látványra már kellemesebb, mint az előző napi helyszín volt. Vártunk a beengedésre, magyar szót is hallottam, később oda is mentem hozzájuk, jól esett ott élő magyarokkal váltani néhány szót. Kapuk nyíltak 7-kor, a bőséges ruhatár kapacitást azonnal kihasználtuk és tovább várakoztunk az előadó térbe való belépésre. Ez utóbbi fél 8-kor történt meg. Helyünket elfoglalván a második sor közepén, alig kellett várni a kezdésre.

Óriási. Tökéletes. És két óra 15 perc, rendesen csűrve-csavarva, kitűnő minőségben és élvezettel előadva. Lehetetlen erről többet. Néma döbbenettel ültünk. Volna, sőt még tovább is, ha nem tessékelnek ki minket azonnal. Azért még rövid, néhány szavas köszönések ismerősöknek és irány kifelé a ruhatárhoz. Itt külön érdekes volt, hogy bármerre fordultam, mindig ismerősbe botlottam / botlottunk. Nem csak a 'szokásos' angol, német, holland, esetleg francia, belga, japán fazonok, hanem ausztrál rajongóval is összefutottunk (ő is megkapta a marketingszöveget :-D ). Úgyhogy itt a távozás picit elhúzódott, de jól sikerült. A rend kedvéért az épületet megpróbáltuk körbesétálni, semmi különöset nem láttunk, igaz nem is akartunk, így hívtam is a taxit. Éjfélkor már vacsoráztunk is a szállodával szinte egybeépült gyorsétteremben, és elégedetten, jóllakottan, élményekkel gazdagon feküdtünk le.

December 22. Hétfő reggel indulás haza. Semmi különös, a nyugat-keleti karácsonyi vendégmunkások vándorlása már véget ért és szinte hihetetlen, de forgalom alig volt hazafelé irányban.

Összefoglalva röviden: Óriási. Tökéletes. És két óra 15 perces koncertek, rendesen csűrve-csavarva, kitűnő minőségben és élvezettel előadva. Lehetetlen erről többet. Néma döbbenettel álltunk és ültünk. Volna, sőt még tovább is, ha nem ért volna véget ez a rövidke utazás. Az idő telik, fiatalabbak nem leszünk. Érezni már a hamar jövő fáradságot, úgy testileg, mint szellemileg, de a rajongás remélem még kitart és erősebb lesz még a mindenféle egyéb problémáinknál. Hálás vagyok a társam türelméért és segítségéért.

Várom a többi alkalmat. Mindenki másként éli meg a 'rajongást' - én picit így (is).

2026. február 1.
Powerplant
bt#klingklang_hu