Honlap » Sajtó » Cikkek, írások 2003-ban »
Kraftwerk: Tour de France Soundtracks
Titkos kritika
Egészen idén januári ausztráliai turnéjukig nem egészen értettem a Kraftwerket. Amikor a melbourne-i Boiler Roomban, a Big Day Out-on felmasíroztak a színpadra, kétféleképpen lehetett nézni őket: vagy négy öreg német srác, aki e-maileket küldözget, vagy az úttörők, az elektronikus zene feltalálóatyjai, ahogy történelemóráról tudjuk.
Én az utóbbit választom, persze csak tisztán oktatási céllal! Most, tizenhét év után a deutsche fiúk visszatérnek, még mindig Ralf Hütter és Florian Schneider eredeti tagok vezetésével. Az album 1983-as daluk, a
"Tour De France" köré összpontosul, mely az eredeti verzióban zárja a lemezt, és egy harmincegy másodperces
"Prologue" után a "Tour De France Etape 1, 2 és 3" jön. A
"Tour De France Etape 1" az a verzió, melyet a legendás kerékpárverseny századik évfordulójával egyidőben adtak ki. Nem ez az első eset, hogy a Kraftwerket legendás európai esemény témájának megírásával bízzák meg... 2000-ben a hamburgi
"Expo 2000" elég szerencsés volt, hogy többet fizessen másodpercenként, mint bárki a történelem folyamán egy szignálért, négymásodperces
"Expo 2000" verziójuk húzós hatszámjegyű összeget ért.
Azért több is van ezen az albumon, mint drága szignálok (bár alakilag nem is az) és európai események, vannak olyan számok, mint a
"Chrono", amely olyan stílustól kölcsönöz, mely a Kraftwerktől kölcsönöz. House ritmusa izgalmas analóg sample-lel rendelkezik, amely valahol fülbemászó, és ha azt hittük, a Rammstein volt az egyetlen zenekar, aki idegen nyelven tört be egy angolnyelvű piacra, ezt megcáfolja az
"Aero Dynamik" és az "Elektro Kardiogramm", az előbbi brutálisan befolyásolt éneklésre való hajlamukat mutatva, amely olyan slágereket mozgatott, mint az 1978-as
"The Robots", és az előbbi Hütter és Schneider egy még összetettebb oldalát mutatva, a lélegzés kaotikus, mégis rendezett sample-eivel, mely nem különbözik a címadó dal eredeti verziójától, és egy jó hangszereléssel. A keményre alakított hang szinte ítélet-szerű érzést nyújt, és ártalmatlanul ismételgeti:
"Minimal, maximal beats per minute".
A Kraftwerknek tehát harminc évvel ma alig létező első saját fellépésük után még egyszer sikerült rést találnia a fogyasztói társadalomban. Feltalálták az elektronikus zenét, és a nélkül hol lenne ma a techno? Szeretjük vagy utáljuk őket, legjobb, ha tiszteljük!
/ Tim Cashmere írása /
eredeti: http://www.undercover.com.au
fordította [PJ] Júlia