Honlap » Sajtó » Cikkek, írások 2003-ban »
WAZ.de - Négy fantom a legkeményebb szakaszán
2003. július 31.
Ők a robotok: A Kraftwerk zenészei szívesen maradnak ismeretlenek.
      Fellépéseiken gyakran olyan gépekkel játszatják a zenét, melyek úgy
      néznek ki, mint ők maguk.
      Tizenkét évre volt szüksége a Kraftwerknek, hogy új albumot készítsen.
      Hétfőtől lesz kapható. A zenészek maguk szívesebben maradnak
      fantomok.
      Ha szembe jönne velünk Düsseldorf egy utcáján Ralf Hütter és
      Florian Schneider, simán elmennénk mellettük. A két 56-éves
      Kraftwerk-alapító képes volt rá, hogy nyilvánosságon kívül tartsa
      arcát, fenntartsa saját legendáját, és ennek ellenére a legbefolyásosabb
      aktuális német zenész maradjon. Legutóbbi világturnéjukon is kihagyták
      Németországot még megismerték volna őket. Hogy ezt megakadályozzák,
      a színpadon gyakran a híres Kraftwerk-robotok állnak.
      Ralf Hütter a 'Tour de France Soundtracks' (EMI) megjelenésének alkalmából
      is csak egy interjút adott - méghozzá a Spiegel Magazinnak. Abban elmesélte,
      hogy a Kraftwerk hetente hét napot dolgozik a legendás Kling Klang Stúdióban
      - ami az utóbbi évek kiadásainak gyér számát tekintve inkább mesének
      hangzik, mint egy 'zenei munkás' kemény hétköznapjának, ahogy Hütter
      magát és a másik három Kraftwerkest szívesen nevezi.
      Utoljára az Expo 2000 világkiállításhoz jelent meg a szignál és a
      dal, előtte való nyáron pedig a 'Tour de France' (1983) klasszikus egy
      átkevert változata. A kritikusok az ilyen félénk életjelekből úgy vélték,
      hogy a zenekar kreativitása végét járja.
      De túl elhamarkodottak voltak, ami most a 'Tour de France Soundtracks'
      album megjelenésével bebizonyosodott. Alig egy hónappal ezelőtt jelent
      meg a 'Tour de France 2003' maxi, három újonnan felvett számmal, melyek
      átdolgozott formában az albumot is megnyitják. A Kraftwerk-tagok
      fanatikus kerékpársport-rajongók, és már maguk is lekerekezték a
      Tour szakaszait. Talán pont ezek a kutatások az okai, hogy a Soundtrack
      ötletétől - 1983-ban jött nekik - ilyen sok idő kellett a megvalósításig.
      Az album mindenesetre atmoszférikus hangokkal indul, hogy aztán gyors
      pedálhangba menjen át - egy hangba, mely modernül hangzik, és mégis
      klasszikusan Kraftwerk. Nem lehet létező kategóriákba besorolni, mint
      Dance, House vagy Elektro, minden fölött lebeg, mert mindig a Kraftwerk
      inspirálta a műfajokat, nem fordítva. A hangzás egészen egyszerű
      elemekből áll össze, melyek azonban mindig pontosan eltalálják a
      pontot - nincs túl sok sample, nem csupán cifrázat.
      Ezt akkor vesszük észre, ha a könnyű szakaszok ('Vitamin') után
      elkezdődnek a nehezek. Az 'Aero Dynamik'-nál és az 'Elektro
      Kardiogramm'-nál erősen a basszusra megy. Halljuk egy sportoló levegővételét,
      aki egybeolvad versenygépével - mintha Lance Armstrong kezdené a
      L'Alpe-d'Huez-t, vagy Jan Ullrich a Nacken-ben.
      A hangzás kétségtelenül beleillik a 2003-as évbe - mint egy acél
      biciklikerék kőkeményre pumpált gumival. Hogy mennyire továbbfejlődött
      a Kraftwerk, az a végén derül ki: A klasszikus 'Tour de France'-ot újra
      felvették, vonósokkal. Ez könnyeden és brilliánsan hat. A Kraftwerk még
      ma is olyan keményen, újítóan és pontosan tud dolgozni - a zsenialitást,
      mely a zenészeknek 20 évvel ezelőtt megadatott, már nem tudják felülmúlni.
      Még akkor sem, ha a Kling Klang Stúdióban bevezetik a nyolcnapos hetet.
eredeti: http://www.waz.de/
fordította [PJ] Júlia