Honlap » Sajtó » Interjúk, riportok 2000. után »

Karl Bartos
Az eszköz az üzenet

Karl Bartos bizonyára nem mindenki számára fogalom. Pedig a képzett ütős olyan elektronikus mesterművekért felelős, mint a "Computer World", a "Mensch Maschine" vagy a "Trans Europa Express".

Igen, a született düsseldorfi 1975-től 1991-ig tag volt a Kraftwerkben. A legendás robotpop-együttesből való kiválása óta Bartos szólóban dolgozik, kreatív ötleteit a zenén kívül audiovizuális projektekbe és designba is átülteti. Ráadásul tavaly június óta meghívott professzor a berlini művészeti egyetemen.

BLITZ!: Honlapján ez áll: "Senki nem képviseli olyan egyértelműen az elektronikus életstílus fogalmát, mint Karl Bartos." Kérem, írja le, hogyan néz ki ugyanez a mindennapi életben...
K.B.: Az angol zenei sajtó fogalmazott egyszer így. Tulajdonképpen már nem is tetszik annyira. Amit ma elektronikus életstílus alatt értek, az az, hogy mi mindannyian a technikai korszak ősemberei vagyunk, "elektronikai majomemberek". Egy olyan hatalmas hullám formájában várjuk a jövőt, amely minket előbbrevisz. Azt hisszük, látjuk, ahogy jön. Ehelyett a lábunkat mossa, és átcsap a fejünk fölött, miközben mi azzal vagyunk elfoglalva, hogy valami mást csináljunk.

BLITZ!: Szólóalbumának címe "Communication", és a médiák ránk, emberekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Milyen üzenete van a számunkra?
K.B.: A kommunikáció tudvalevően információcserét jelent. Engem abban az összefüggésben érdekel nagyon, hogyan változtatják a modern elektronikus kommunikációs eszközök kultúránk tartalmát.

BLITZ!: Designnal is foglalkozik. Például albuma borítóját is maga tervezte. Mesélne erről többet?
K.B.: Mivel szóbeliből képi kultúrába tartunk, a piktogramok, melyek önmagukban zárt szimbólumnyelvet alkotnak, grafikailag tökéletes megvalósítást adnak arra, hogy az üzeneteket egyre inkább képekkel visszük át. És talán ez a legeredetibb nyelv, ami csak létezik - egy olyan nyelv, melyet az emberiség történetének kezdetén a barlangok falára rajzoltunk.

BLITZ!: A hetvenes években az elektronikus zene inkább kivételes jelenség volt; ma szinte mindenütt jelen van. Önök áldásnak vagy átoknak tartják ezt?
K.B.: Ha nem figyelünk, és a Microsoft és a többiek mindent elhisznek, amit mondanak, akkor nem sok fog maradni technikai korunkból - az adatok vándorlása a probléma. A szoftverek/hardverek következő generációja lehet, hogy már nem lesz kompatibilis...

BLITZ!: A CD-írás és internetes cserebörzék korában: miért vásárolna még valaki zenét?
K.B.: Azok az emberek, akik azt állítják, hogy szeretik a zenét, és aztán az internetről lopják (a letöltés egy barátságos, de megtévesztő kifejezés egy bűncselekményre), a zenét fogyasztási cikké alacsonyítják, hogy használhassák - nem átéljék. Az öröm abban van, hogy ingyen megszerzik, gyűjtik vagy cserélik. A tulajdonképpeni kulturális érték azonban elzárva marad tőlük.

BLITZ!: Ön meghívott professzor a berlini művészeti egyetemen "Sound Studies - akusztikus kommunikáció" szakon. Mit ad elő a diákoknak?
K.B.: A képzés célja a hanggal a tudomány, művészet, szórakoztató kommunikáció, építészet és várostervezés különböző munkaterületein való professzionális munkákra való képesítés.
A Sound Studies az ember hangkörnyezetével való viszonyát állítja a középpontba - és az ezen környezetbe való alakító és művészeti beavatkozás lehetőségével foglalkozik. Mert olyan nincs, hogy nincs hangkörnyezet.

BLITZ!: Mire számíthatunk Öntől legközelebb? Lesz új album?
K.B.: Igen, a jövőben a munkáim új, AudioVision nevemen fognak megjelenni.
(Szöveg: Ullrich Bemmann)

eredeti: http://www.blitz-world.de/dresden

fordította [PJ] Júlia