Honlap » Sajtó » Interjúk, riportok 2000. után »
A Robotok Lisszabonba pedáloznak
Interjú Ralf Hütterrel, a zenekar alapító tagjával
2004. április
A rockrajongók számára a Rolling Stones a király. A
pop-irányultságúaknak senki más nem játszik, csak a Beatles. Az
elektronikus generációk számára az alapító mítosz a Kraftwerk nevéhez
fűződik. De nincsenek egyedül. Bono a U2-ból azt mondja, "meghatározó
befolyásuk volt rám", David Bowie mint "egyedülálló"-ra hivatkozik rájuk,
Karl Hyde az Underworld-ből úgy emlékszik, amikor először hallotta őket,
azt gondolta, "nincs semmi ehhez fogható a bolygón, ahol élek". Gilbert &
George szobrászművészek a rajongóik.
Tavaly októberben visszatértek a "Tour de France Soundtracks"-szel - első
eredeti lemezükkel több mint egy évtized után - de első koncertjükön
Portugáliában fognak játszani néhányat legszimbolikusabb tételeik közül.
Az évek folyamán többször is változtattak felállásukon - Fernando Abrantes
portugál producer csatlakozott a zenekarhoz 1991-ben -, de Florian
Schneider és Ralf Hütter megmaradta vezetőnek. Az utóbbi, a vezető és
szószóló, ritkán ad interjúkat, és ha megteszi, a lehető legkevesebbet
árulja el, ahogy a PUBLICO megerősítette. Elvégre a mítosznak tovább kell
élnie.
Publico: Egyik legutóbbi show-jukon, 1998-ban a barcelonai Sonar
Festival-on, videóvetítéseket használtak, grafikus animációkat, és robotok
keveredtek a zenészekkel. Mi változott azóta?
Ralf Hütter: 2004-ben a Kraftwerk laptop verzióban van. Minden
analóg anyagunkat átalakítottuk digitális formátumra, és ez a nagy
különbség. Kevéssel ezelőttig szinte lehetetlen volt minden anyagunkat
elhozni a KlingKlang stúdióból. Bonyolult volt utazni ilyen nehéz
technológiával. Ma a laptopokkal és a digitális korban könnyebb
összehozni egy világturnét, mint amilyet most is csinálunk.
P: Ezeken a turné show-kon a legismertebb számokat játszották. Ez fog
történni Portugáliában is?
RH: Keveréke lesz azoknak a számoknak és az újaknak a "Tour de France
Soundtracks"-ről. Nagyon audiovizuális hangulata lesz, a zenével
szinkronban történő vetítésekkel. Nemrégiben voltunk Skandináviában, és
csodálatos volt! Az emberek megértik az elektronikus zenét, de nagyszerű
volt megtörni kicsit a jeget... [nevetés]. Voltunk Japánban, visszatértünk
Európába és Portugália következik. A digitális korban tudunk utazni, és
minden tökéletesen működik.
P: Digitálisra váltottak, de az utolsó lemez, a "Tour de France
Soundtracks" hangzásvilága ugyanaz. Önök több mint egy zenekar, egy
tökéletesen meghatározott kép-hangzás elképzelés, amely képes ellenállni
azoknak, akik azt várják, változzanak.
RH: A Kraftwerk elképzelés, ahogy én és Florian [Schneider] meghatároztuk
a 70-es években, nem ment át sok változáson. Ez a mi személyazonosságunk,
és nem akarjuk elveszíteni, de ez nem jelenti azt, hogy nem figyelünk
arra, ami körülöttünk történik, és hogy nem próbálunk fejlődni a magunk
egyéni módján. Elektronikus zenénk fokozatosan változott. Sokkal
energikusabb, és a "Tour de France Soundtracks" tükrözi ezt.
P: Az évek folyamán, a változó felállás ellenére, Ön és Florian
Schneider vezették a zenekart 1968 óta. Mi a titka kapcsolatuk hosszú
életének?
RH: 40 év volt. Olyanok vagyunk, mint a Kling és a Klang... [nevetés].
Tökéletes elektronikus házasság.
P: Az utolsó lemezzel visszatérnek a kerékpározás koncepciójához. Nem
pont ez az első kép, ami eszünkbe jut, ha a jövőt akarjuk lefesteni.
Honnan jön ez a rajongás?
RH: Imádom a kerékpározást. A kerékpárok energiát, emberi értékeket,
figyelmes és fenntartható haladást fejeznek ki, előre tartó mozgást, a
tökéletes egyetértést ember és gép között. A kerékpárral nem tudunk
visszafelé menni. A zenében ugyanez történik - ami számít, az az előre
irányuló mozgás, figyelés az időre és helyre, a megfelelő egyensúly
megtartása és ritmusunk megtalálása. Tavaly, amikor a lemez végén
dolgoztunk, meghívott minket a Tour de France igazgatója, hogy kövessünk
néhány szakaszt helikopteren és az igazgató autójában. Nagyszerű volt, és
lehetővé tette, hogy teljes bizonyossággal fejlesszük legfrissebb
ötleteinket a koncepcióban, melyet alkottunk. Amikor a Tour véget ért
Párizsban, készen volt a lemezünk.
P: Ritmusról és energiáról beszél, de show-jaikon híresek közömbös
arckifejezésükről és csupán nélkülözhetetlen mozdulataikról. Csak a
zenének magának kell dinamikusnak lennie?
RH: Ó! Hiszen mi nagyon is aktívak vagyunk, érzelmileg és fizikailag.
Teljesen felkészültek vagyunk, de a számítógépek és a billentyűzetkezelés
nagyon érzékeny, és nem enged számunkra elég kényelmet a nagy
mozdulatokhoz. Arra kell koncentrálnunk, hogy ne hibázzunk.
P: Önök a popzene egyik nagy befolyásolói, és az új generáció által
leginkább idézettek egyike. Hogyan viselik az olyan címkéket, mint például
az "Elektronikus Beatles"?
RH: Ez nagyon pozitív energia, mely a fiatalabb emberektől érkezik. Jó
érzés elérni az 50-et, és bárhová megyünk, legyen az Jamaica vagy Japán,
örömmel fogadnak minket, ami azt bizonyítja, hogy az elektronikus zene a
különböző nyelvek ellenére átlépi a kulturális különbségeket. Egyfajta
kommunikáció, amely magától terjed, és ez számunkra nagy bók. Amikor
elkezdtük, a 60-as évek végén, galériákra vagy egyetemekre korlátozódtunk,
és örömteli látni, mennyire megváltoztak a dolgok.
P: Tavaly Fernando Abrantes-szel készítettünk interjút, aki 1991-ben a
Kraftwerk tagja volt. Azt mondta, a zenekar koncertek után gyakran
dance-zenei klubokba járt, hogy megtapasztalja, mit játszanak. Még mindig
így csinálják?
RH: Igen, a show-k után általában van valaki, aki elvisz minket egy zenei
klubba. Nagyszerű kicsit gyakorolni robotszerű táncunkat, és hallgatni,
mit játszanak. Reméljük, Portugáliában valaki meg fog hívni minket. Jól
emlékszem Fernandora. Csinált velünk egy turnét, kiváló zenész és egyik
elektronikai mérnökünk, Fritz Hilpert jó barátja.
P: Azt hallottuk, ez lesz az utolsó esélyünk a Kraftwerket élőben
látni, de vannak olyanok, akik azt mondják, egy élő lemezt fognak kiadni a
turné végén. Igaz ez, vagy megint 10 évig nem fognak felvenni?
RH: Az élő felvétel egy lehetőség, és minden bizonnyal fogunk még további
lemezeket kiadni. Júniusban, a turnénk utolsó, moszkvai koncertje után,
megállunk, hogy eldöntsük, mit tegyünk. A régi anyag újrakeverése és
katalogizálása miatt olyan sokáig nem adtunk ki lemezt, hogy már várjuk,
hogy visszamehessünk a stúdióba, és új anyagot készíthessünk.
eredeti: http://ultimahora.publico.pt
fordította [PJ] Júlia